Egyesületünk politikától és vallási hovatartozástól független szervezet!

Oldalainkat 28 vendég és 0 tag böngészi

Legyen választható a kötelező!
  • Olvasóink írták

    Olvasóink írták

    Ismerd meg mások oltástörténeteit!
    Küldd el a sajátodat!

    Bővebben
  • Könyvajánló – VPK
    „E könyv nem hiányozhat egyetlen hazai szülő és szakember könyvespolcáról sem!”

    Mielőtt döntene, TÁJÉKOZÓDJON!

    Bővebben
  • Mi a normál flóra?

    Tudj meg többet a bennünk élő mikroorganizmusokról!

    Kikkel vagy mikkel osztozunk a testünkön?
    Mi jelenti a valós veszélyt és mikor? ...
    Bővebben
  • Természetes és mesterséges immunizálás

    Ahhoz, hogy az ember az oltások hatásait megértse, legalább részben meg kell ismerkednie azzal a tudással, amelyet az immunológiai kutatások eredményei közvetítenek ezekről a folyamtatokról.

    Bővebben
  • Főlap
  • Jogtár
  • A magyar oltási rendszer áttekintése

A magyar – életkorhoz kötötten kötelező – oltási rendszer áttekintése

Az alábbi összefoglalót egy volt bűntetőjogi bíró, jelenleg közhivatalnoki állásbab álló jogász készítette, aki évek óta figyelemmel kíséri a hazai oltási rendszer alakulását. A szerző – közhivatalnoki létére hivatkozva – anonimitást kért.

A hatályos jogszabályok alapján röviden összefoglalom a hazai életkorhoz kötötten kötelező oltási rendszer felépítését, beleértve az oltás megtagadásának szankciórendszerét is. A védőoltás kifejezés használatát – lehetőség szerint – mellőzöm.


Az oltatásra kötelezés emberi jogi kérdés.
A rendszer a szocialista időkbe nyúlik vissza, a „gondoskodó” állam ideájában gyökerezik, amely kevés önrendelkezést enged polgárainak. A szocializmus szellemi örökségeként él tovább, és rögzült a lakosság fejében is; úgy fogadják el, mint a világ rendjét. A túlnyomó többség nem kérdőjelezi meg erkölcsi és jogi helyénvalóságát.

Jogszabályi alapjai

Magyarország részese a 2002. évi VI. törvénnyel kihirdetett ún. Oviedoi Egyezmény-nek A tv. teljes címét annak terjedelme miatt mellőzöm, itt elérhető: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200006.TV

Az Egyezmény leszögezi: „Az emberi lény érdeke és jóléte a társadalom vagy a tudomány puszta érdekével szemben mindenkor elsőbbséget élvez.”
Kimondja, hogy egészségügyi beavatkozás csak az érintett személy szabad és tájékozottságon alapuló beleegyezésével hajtható végre. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a beavatkozás mibenlétére, beleértve a következményeket és kockázatokat is.
Beleegyezési képességgel nem rendelkező kiskorú esetében, a beavatkozást csak képviselője, /gyámja/ engedélyével lehet végrehajtani /I. fejezet 2. cikk; II. fejezet 5. cikk, 6. cikk 2. és 5. pont/. „Az érintett személy beleegyezését bármikor szabadon visszavonhatja."

Ugyanakkor a 26. cikk felhatalmazást ad a részes államoknak, hogy ezen jogokat meghatározott esetekben, – a közbiztonság, bűncselekmények megelőzése, a közegészség védelme, stb. érdekében – törvénnyel korlátozzák. /IX. fejezet 26. cikk 1. pont
/Ennyit az emberi lény érdekének elsőbbségéről, és a beleegyezés szabadságáról.

A fenti felhatalmazással élve a magyar állam „az egészségügyről” szóló 1997. évi CLIV. törvényben /a továbbiakban: Eü. tv./ elrendeli az oltatás kötelező eseteit, melyek közül az életkorhoz kötötten kötelezők a jelen cikk tárgyai. /57.§ (1) - (3) bek./ A tv. itt érhető el: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV

Az Eü. tv.-en alapulva „A fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről” szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet /továbbiakban: NM rendelet/, meghatározza azon fertőző betegségeket, amelyek esetében kötelező a gyermekkori oltás. Valamint meghatározza az oltási naptárt és az elmaradt oltások pótlását is /NM rend. 5. § (1) - (8) bek./. Ezeket terjedelmi okokból nem részletezem, az alábbi linken megtalálható. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800018.NM

Az egészségügyi alkalmazottak részére az Országos Epidemiológiai Központ /továbbiakban: OEK/ évente kiadja az ún. Védőoltás Módszertani Levél megnevezésű /továbbiakban: VML/ iránymutatást. A módszertani levelek nem jogszabályok. Ebből kifolyólag, kizárólag az oltások végrehajtásában szakmailag érintettek részére adhat módszertani iránymutatást. A jog, tágabb értelemben a társadalom egyéb területeit érintő szabályozásokat nem eszközölhet. Az OEK honlapjáról itt elérhetők: http://oek.hu/oek.web?to=,906,16&nid=444&pid=1&lang=hun

Az egyezmény Preambuluma (bevezető rész) alapján az államnak az egészségügyi beavatkozások tekintetében teret kell adnia a felmerülő kérdések megvitatására – „elismerve a nyilvános vita szorgalmazásának jelentőségét a biológia és az orvostudomány alkalmazása által felvetett kérdésekről és az azokra adandó válaszokról"

Alapjogi ütközés

Az oltás ún. invazív beavatkozás, azaz „a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás, ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozásokat;” /Eü. tv. 3.§. m) pont/. Még egyszer: ide nem értve az elhanyagolható kockázatúakat. Az oltás a jogalkotó szerint is az alany számára orvosi szempontból nem elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozás.

Visszafordíthatatlan változásokat indít be a szervezetben. Az ennek való kötelező alávettetés alkotmányos alapjogokat sért: – az önrendelkezési jogot, – az egészséghez való jogot, – a személyi integritáshoz való jogot, – a szülő jogát, arra, hogy gyermekeiről világnézetének és lelkiismereti meggyőződésének megfelelően gondoskodjon.

Az Alkotmánybíróság 39/2007 (VI.20.) számú határozatával a kérdésben akként foglalt állást, hogy „az intézményesített védőoltások egyént és társadalmat érintő előnyei messze meghaladják azokat a lehetséges károkat, amelyek mellékhatásként jelentkezhetnek a beoltott gyermekeknél.” A járványügyi közérdek megfelelő alkotmányos cél a kötelező oltás, mint alapjog-korlátozás intézményesítésére; az államnak a járványok elkerülése érdekében még a szülők szándékával szemben is meg kell védelmeznie a gyermekek egészségét. Amennyiben az állam kötelezővé tesz egy oltást, a szülőnek nem lehet joga ezt felülbírálni, az állam kikényszerítheti a jogszabályi előírás betartását.
Elérhető itt: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/2737B57910DA1710C1257ADA0052B073?OpenDocument

Az Alkotmánybíróság – egyfelől magáévá teszi azt az uralkodó paradigmát, hogy az oltások hatékonyan védenek, és egyúttal biztonságosak; – másrészt abból az alapfeltevésből indul ki, hogy az állam a döntéseit magas erkölcsi indíttatásból, és objektív hatástanulmányok alapján hozza. /Ennek megítélését mindenkire magára bízom./

A kötelezők vakcináit, lévén ingyenesek, az állam évenként a gyártóktól megvásárolja, biztos piacot nyújtva számukra; a kötelezők számának növekedése a piac folyamatos és kényelmes bővülését jelenti.
2014-től kötelező a pneumococcus elleni –, és kötelezően felajánlandó a HPV elleni oltás, azaz utóbbi felvétele még önkéntes, de ingyenesen felajánlják. 2017-től újabb a sorban, ingyenes lett az agyhártyagyulladás elleni oltás a 2 éves kor alatti gyerekek számára; és tervben van a későbbi kötelezővé tétele.
A kötelezően felajánlandó kategória a kötelezőség előszobája, ez idő alatt tesztelik a társadalmi reakciót. A bevezetni kívánt oltást először reklámozzák, aztán ingyenessé teszik, majd kötelezően felajánlandóvá, végül ha sikeres volt a kampány, kötelezővé.

Az európai országok többsége – köztük Németország, Ausztria, Svájc, Nagy-Britannia – ezek a hazainál fejlettebb egészségügyi rendszerrel bíró államok csak ajánlják az oltásokat. /De nemcsak fejlettebb országok – mielőtt valaki azt veti ellen, hogy ott magasabb az egyén közösség iránti felelősségérzete, és kényszer nélkül is oltatnak – hanem kevésbé fejlett országok is, pl. Törökország/
Az európai szabályozást minden területen a hazai jogrendbe beépítő magyar állam miért éppen az oltások terén nem teszi ezt? Szakmailag ugyan mi alapozza meg a magyar gyakorlatot?

/Az új oltások bevezetésére az OEK tesz javaslatot az országos tisztifőorvosnak. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal pedig az egészségügyért felelős miniszternek./

A jelzőrendszer

Hálózatszerűen felépített visszacsatolási rendszer működik, melynek egyik pillére a védőnő. /Nemcsak visszajelzésre szolgál, hanem az állami szándék „lefelé” közvetítésére is, lásd a HPV- kampányt, a védőnők kapcsolatba lépnek a szülőkkel, felhívják őket, ajánlják az oltást./

A védőnő ellátási területén nyilvántartja az oltásra kötelezetteket, az elvégzett oltásokról nyilvántartást vezet. Havonta jelenti a járási hivatalnak /a járási hivatalon belül szakigazgatási szervként működő járási népegészségügyi intézetnek, továbbiakban: járási hivatal/ a folyamatos oltási rend szerint végzett oltásokat, továbbá azok 2 hónapot meghaladó elmaradását. Ha az oltást nem a háziorvos végzi, akkor az oltóorvos köteles jelentésre. Az iskolai kampányoltásokról szóló jelentést az iskolai védőnő küldi meg a járási hivatalnak /NM. rend. 13.§ (1)- (3) bek./.
Az adatokat egy központi elektronikus rendszerben rögzítik.

A védőnő írásban értesíti a szülőt az oltás esedékességéről, elmaradt oltás esetén ismételt értesítést küld, háromszori eredménytelen írásbeli megkeresés esetén értesíti a járási hivatalt /NM. rend. 15.§ (1) bek. b), c) pont/. A járási hivatal figyelmeztető végzést küld a szülőknek, felhívja őket az oltás beadatására. és tájékoztatja, hogy amennyiben ennek nem tesznek eleget, közigazgatási hatósági eljárás indul. Ha a felhívásnak a szülők nem vetik alá magukat /pontosabban gyermeküket/, a járási hivatal az oltást határozattal elrendeli / Eü. tv. 58. § (7) bek., NM. rend. 16.§ (1) bek. f) pont/.

Az elrendelő határozat elleni fellebbezésnek van helye – erre a jogorvoslati résznél térek ki.
A jogerős elrendelő határozat alapján való bírságolásra pedig a szankcióknál.

Fontos módosítás az Eü. tv.-ben 2017. január 01-től, hogy sem a védőnői szolgáltatás, sem a házi gyermekorvosi szolgáltatás nem utasítható vissza. /21.§ (1a) bek. A szabad orvosválasztás jogával lehet élni. /A szolgáltatás visszautasítása egyéb jelzés nélkül is a gyermek súlyos veszélyeztetésének minősül „a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. tv. /továbbiakban: Gytv./ 2017 01. 01.-től hatályos módosítása szerint /Gytv.130/A § (3) bek./.
Egyik jogszabály sem nevesíti konkrétan az oltás megtagadását súlyos veszélyeztető okként. Tehát a gyermeke oltatását ellenző szülő, ha egyébként együttműködik a gyerekorvossal és a védőnővel, nem követi el a súlyos veszélyeztetést.
A Gytv. itt érhető el: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV

Külföldi állampolgárok

Az Eü. tv. és az NM rendelet hatálya a magyar állampolgárokon túl a 3 hónapot meghaladóan hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárokra is kiterjed /NM rend. 5.§. (1) bek., és 14.§/. Ennek megfelelően fogalmaz a módszertani levél is: a külföldieket is a hazai oltási rend szerinti oltásokban kell részesíteni.
2011-ig a magyar állam önkéntes alapon kínálta számukra ezen oltások felvételét. A hazaiak hátrányos megkülönböztetése negatív társadalmi reakciót váltott ki, így 2012-től a jogszabályt szigorították. Arról hogy a gyakorlatban a külföldiek oltás-megtagadásának van-e szankciója, nincs információm.
Az biztos, hogy míg a magyar állampolgárok a védőnői szolgálaton keresztül be vannak csatornázva az egészségügyi rendszerbe, a külföldiek látókörön kívül esnek – addig mindenképpen, amíg el nem kezdődnek az iskolai kampányoltások. Esetükben gyakorlatilag a saját jogkövető magatartásukra van bízva, hogy felveszik-e az oltásokat vagy sem.

A három hónapnál rövidebb ideig itt tartózkodó külföldi állampolgárokkal szemben egyébként még ilyen megkötés sincs, a beutazás feltételeként semmilyen egészségügyi dokumentumot nem követelnek meg tőlük. A legsúlyosabb veszélyt jelentő térségekből (Afrika, Ázsia) bármilyen egészségügyi kontroll nélkül érkezhetnek be és tartózkodhatnak itt.

Halasztás, mentesítés

Az oltatásra kérhető halasztás, vagy alóla végleges mentesítés, azonban  az Eü.tv. szerint csak egészségügyi indokra hivatkozással. Az évente kibocsátott módszertani levél tartalmazza azon indokokat, amelyek alapján a hatóság dönt a kérelemről. A lehetséges kontraindikációk köre szűkül.
Az oltás elhalasztását /Eü.tv.58.§ (1) bek./ lehet kérni a kezelőorvostól - ha az oltás a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy egészségét ill. már meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná és ebben az állapotban olyan változás várható, amely az oltást később lehetővé teheti. /Ha az oltóorvost a halasztás mellett dönt, jelentenie kell a járási hivatalnak./ Az oltás alóli mentesítést /58.§ (3) bek./ a szülő, vagy a kezelőorvos kérelmezheti a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnál, ha az oltás a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy egészségét, ill. már meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná, és ebben az állapotban belátható időn belül változás nem várható. A kérelemhez csatolni kell a gyermek háziorvosa vagy kezelőorvosa által adott szakvéleményt, mely alátámasztja a hivatkozott egészségügyi indokot.
A halasztás és a mentesítés feltételi alapvetően ugyanazok, közöttük a különbség abban áll, hogy az egészségi állapotában várhatóan javul-e; a mentesítést akkor rendelhetik el, ha a körülményekben nem várható változás.
A mentesítési eljárás jogerős befejezéséig az adott oltásra vonatkozóan nincs helye írásbeli felszólításnak, vagy az adott oltás elrendelésének, illetve, ha korábban már elrendelték, és úgy indul meg a mentesítés iránti eljárás, az elrendelő határozat nem hajtható végre /58.§ (4) bek./.
Első fokon a járási hivatal –, fellebbezés esetén a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv /kormányhivatal/ bírálja el a mentesítéssel kapcsolatos kérelmet.

Jogorvoslat

Az oltást elrendelő határozat ellen, valamint a mentesítés megtagadása ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés elbírálásáig az oltást elrendelő határozat nem hajtható végre. /Az Alkotmánybíróság már hivatkozott 39/2007 sz. határozata előtt az elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható volt. Az AB. határozat alapján módosították az Eü. tv.-t, biztosítva a jogorvoslat halasztó hatályát./

A fellebbezés határideje az elrendelő határozat közlésétől számított 15 nap „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény /továbbiakban: Ket./ 99.§ (1) bek. szerint. /2018 január 01.-én a Ket. helyébe új jogszabály lép, amire lentebb kitérek./
A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. /102. § (1), (2) bek./. Az elbírálás a megyei ill. fővárosi népegészségügyi szakigazgatási szerv /kormányhivatal/ hatásköre /107. § (2) bek./.
A Ket. elérhető: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400140.TV

A fellebbezés elutasítása esetén, az immár jogerős határozattal szemben bírósági felülvizsgálatot lehet kérni /Ket. 109. § (1) bek. b) pont. A törvény jogászi körülményességgel fogalmaz, ezt jelenti./
A keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél, a felülvizsgálni kért másodfokú határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni – 1952 évi III. törvény „a polgári perrendtartásról” /továbbiakban: Pp. 330. § (1), (2) bek/.
A Pp. itt elérhető: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95200003.TV

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke 30 000 forint. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. /Pp. 340.§ (1) bek./.

Fontos változás 2018. január 01.-től, hogy a Ket. hatályát veszti, és helyébe lép „az általános közigazgatási rendtartásról” szóló 2016 évi CL. törvény. /Amennyiben erre igény mutatkozik, a változásokról beszámolok./
Elérhető: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600150.TV×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT

Mellékhatások

Az oltást követő nemkívánatos eseményeket, az oltó-, illetve észlelő orvos a járási hivatalnak –, majd a járási hivatal a kormányhivatalnak jelenti. Az esetet a kormányhivatal kivizsgálja, és annak eredményéről tájékoztatja az országos tisztifőorvost, valamint az Országos Közegészségügyi Intézetet /OKI/. /NM. rend. 13.§ (7), (8) bek./

Igazi gyöngyszem az Eü. tv. a kártalanításról: „Ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.” /Eü.tv. 58.§ (10) bek./
Azaz ha egészségkárosodást szenved vagy megrokkan, őt, – ha meghal, eltartott hozzátartozóját kártalanítják. Gyermekek oltásáról beszélünk… kártalanítják a gyermek eltartott hozzátartozóját – azaz senkit.

Szankciók

  • Ha a jogerős elrendelő határozatnak a szülő nem tesz eleget, közigazgatási eljárási bírság kiszabására kerül sor – jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül. Az eljárási bírság legkisebb összege 5.000.-Ft, legmagasabb összege 500.000.-Ft, és ismételten kiszabható / Ket. 61. § (1), (2), (3) bek./.
  • A közigazgatási bírság mellett /azon kívül/ szabálysértési bírság is kiszabható az ún. „fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása” szabálysértés elkövetése miatt, 5.000.-től 150.000.-Ft-ig terjedően, „a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről” szóló 2012. évi II. törvény /továbbiakban: Sztv. 239. § (1) bek. a) pont/ alapján. Szabálysértési hatóságként a megyei/fővárosi kormányhivatal járási/kerületi hivatala jár el.

A törvény itt elérhető: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200002.TV
A közigazgatási- és a szabálysértési bírság két külön kategória, és párhuzamos alkalmazásuk sem kizárt.

  • Az oltást elrendelő határozat ún. „meghatározott cselekmény elvégzésére” kötelező határozat. Eredménytelensége esetén végső esetben a Ket.134.§ e) pontja szerint akár rendőri közreműködéssel is kikényszeríthető. /Orwelli alkonyzónába érkeztünk. Szerencsére, tudomásom szerint ilyen nem fordul elő./
  • A fenti kényszerítő eszközökkel párhuzamosan létezik a gyámhatósági védelembe vétel intézménye, melyet a Gytv. /68.§./ – és „a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról” szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet szabályoz. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700149.KOR

Az eljárás mind hivatalból, mind kérelemre indulhat. Esetünkben hivatalból indul, típusosan a jelzőrendszeri tagok jelzése, bejelentése alapján. A járási gyámhivatal jár el. Védelembe vétel esetén a gyermeket még nem emelik ki a családból, az intézkedés nem érinti a szülő felügyeleti jogát. A kirendelt családgondozó egyéni gondozási-nevelési tervet készít, amely magatartási szabályokat állapít meg a szülők részére. A védelembe vételt évente felül kell vizsgálni.

Korábbi években büntető eljárás is indulhatott a szülők ellen kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt. A Kúria 2029/2009-es Büntető elvi határozata konkrét büntetőügy kapcsán kimondta, hogy a szülők bűnössége nem állapítható meg kiskorú veszélyeztetése bűntettében, ha gyermekük „védőoltásainak beadatását megtagadják, ezzel azonban a kiskorú testi fejlődését ténylegesen nem veszélyeztetik”. Magatartásuk a fertőző betegség elleni védekezés elmulasztásának szabálysértését valósítja meg, és pénzbírsággal büntethető.
Elérhető: http://www.lb.hu/hu/elvhat/20292009-szamu-bunteto-elvi-hatarozat

Az indokolásban kifejti, hogy a gyerekpopuláció magas átoltottsága miatt a megfertőződésnek nincs reális esélye. „Viszonylag csekély annak a lehetősége, hogy a védőoltások hiányában a gyermek ténylegesen megfertőződjön, így testi fejlődése közvetlen veszélybe kerüljön. A veszély távoli, (elvi) lehetősége a bűncselekmény tényállásának megállapításához nem elegendő.” A gyermek testi fejlődését ténylegesen veszélyeztető helyzet hiányában a kiskorú veszélyeztetésének bűntette nem állapítható meg.

Fentiek fényében – álláspontom szerint – megszűnik a gyámhatósági védelembe vétel jogalapja is, tekintve, hogy nem áll fenn veszélyeztetettség.

Közösségbe járó gyermek

Az OEK Módszertani Levelei 2016 előtt előírták, hogy gyermekközösségbe, továbbá alsó- és középfokú oktatási intézménybe csak az előírt oltásokkal rendelkező gyermekek vehetők fel.
Ez ellen a Nebáncsvirág Egyesület 2015 évben panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel ilyen tiltó rendelkezést tartalmazó jogszabály nem létezik, – a VML pedig nem jogszabály, csak szakmai útmutató, és mint ilyen nem ütközhet jogszabályokkal.

Az alkotmánybíróság a panasz alapján megállapította, hogy a Módszertani Levél nem jogszabály, ezért nem lehet alkotmányjogi panaszeljárás tárgya, – valamint ugyanezen okból általános érvényű jogokat és kötelezettségeket sem állapíthat meg.

Miután az Alkotmánybíróság, mint legfelsőbb jogi fórum rögzítette, hogy a VML túlterjeszkedett hatáskörén, és jogszabályokkal ütközött – ezt követően került sor az alapvető jogok biztosának AJB-361/2016 számú jelentésére, mely vissza-ismételte az Alkotmánybíróság megállapítását.
A tiltást a 2016. évi Módszertani Levél már nem tartalmazta.

Az Alkotmánybíróság megállapítása itt elérhető:
http://nebancs.hu
A jelentés itt elérhető:
https://www.ajbh.hu
A gyermek óvodába, iskolába felvétele tehát nem tehető függővé a kötelező oltások meglététől.

Utószó

A jogalkotó szervek, és minden magas rangú bírói grémium is emberekből áll, akiknek a fejében ugyanúgy beidegződések vannak, mint bárki máséban – mindamellett, hogy kiváló jogászok, ők is csak személyek, akik gyermekkoruk óta ugyanazt a tanítást hallgatják, mint mindenki, ők sem mentesek a tudattalan berögződésekkel szemben.

Paradigma-váltásra van szükség. Amíg a jogalkotás és a jogalkalmazás is axiómának fogadja el, hogy az oltatási kötelezettség nélkülözhetetlen, addig minden jogi döntés ezen a „dobozon” belül fog megszületni.

A pozitív változásnak a fejekben kell elindulni. Örömömre szolgál, hogy ezen a téren kezd előrelépés mutatkozni, .

Szólj hozzá!