Egyesületünk politikától és vallási hovatartozástól független szervezet!

Oldalainkat 372 vendég és 0 tag böngészi

Legyen választható a kötelező!
  • Mi a normál flóra?

    Tudj meg többet a bennünk élő mikroorganizmusokról!

    Kikkel vagy mikkel osztozunk a testünkön?
    Mi jelenti a valós veszélyt és mikor? ...
    Bővebben
  • Természetes és mesterséges immunizálás

    Ahhoz, hogy az ember az oltások hatásait megértse, legalább részben meg kell ismerkednie azzal a tudással, amelyet az immunológiai kutatások eredményei közvetítenek ezekről a folyamtatokról.

    Bővebben
  • Könyvajánló – VPK
    „E könyv nem hiányozhat egyetlen hazai szülő és szakember könyvespolcáról sem!”

    Mielőtt döntene, TÁJÉKOZÓDJON!

    Bővebben
  • Olvasóink írták

    Olvasóink írták

    Ismerd meg mások oltástörténeteit!
    Küldd el a sajátodat!

    Bővebben

Könyvajánló

Kettős könyvismertető

     
Edward T. Haslam: Dr. Mary's Monkey
(Dr. Mary majma)
2007.
 illetve Judyth Vary Baker: Me And Lee – How I Came To Know, Love And Lose Lee Harvey Oswald
(Lee és én – hogyan ismertem és szerettem meg, majd veszítettem el Lee Harvey Oswaldot)
2010. 

A könyv írója Edward T. Haslam gyermekkorában orvos édesapja jóbarátjának és egyben hírneves kollégájának, az 1964-ben brutálisan meggyilkolt Dr. Mary Shermannak ölében üldögélt. Dr. Mary Shermanak rákkutatással kapcsolatos tanulmányait és szakcikkeit még évtizedekkel halála után is gyakran idézték. Edet az késztette a rendőrség által nagyvonalúan eltussolt bűntény nyomozására, hogy élete során újra és újra olyan bizonyítékokba botlott, amelyekből érdekes kép kezdett kirajzolódni egy titkos CIA-laboratórium létezésére. Ebben a 60-as évek ünnepelt New Orleans-i tüdőrák-műtét specialistája, Dr. Alton Ochsner irányításával, elméletileg Fidel Castro likvidálását célzó, gyakorlatilag azonban akár tömegpusztításra is alkalmas biológiai fegyver elkészítésén munkálkodott egy négy fős csapat. A csapat tagjai Shermanon kívül még a szintén az Oliver Stone-filmből megismert David Ferrie és Lee Harvey Oswald (mindketten CIA-ügynökök, – bár időnként az FBI-t, sőt, a Maffiát is „kisegítik"), továbbá egy rákkutatónak készülő ifjú naiva, Judyth Vary Baker.

A sztársebész Dr. Ochsnernek jóbarátai közé tartozott a véreskezű nicaraguai diktátor Anastasio Somoza, aztán a szintén szélsőjobboldali argentin diktátor Juan Peron, illetve az Oliver Stone JFK című filmjéből – meg nem érdemelten felmentett vádlottként – megismert Clay L. Shaw. És vajon honnan származhat az alapanyag ehhez a nemes szándékú, „filantróp" vállalkozáshoz? Hát természetesen az agyonreklámozott és kétségkívül rákkeltő, akkoriban vadonatúj polio elleni oltásból, a Sabin-cseppekből... A két könyvből megtudhatja az olvasó, hogyan oltatta be Bernice Eddy kutató figyelmeztetése ellenére a korábbi Salk-vakcinával dr. Ochsner mindkét unokáját, demonstrálandó az oltás ártalmatlanságát és hatékonyságát. Az eredmény látványos volt: a kislány „csak" lebénult, a kisfiú meg is halt két héten belül. Apjuk perelte az oltást előállító céget, ám visszavonta a keresetet, amikor kiderült, hogy a saját apját is perli: dr. Alton Ochsner ugyanis a vakcinagyártó főrészvényese volt.

Ochsner fiának egyébként poliooltás híján jóval szerencsésebb gyermekkora volt: őt csupán nadrágszíjjal verte rendszeresen a szenvedő emberiségnek ez az önzetlen barátja... Hamarosan járványszerűen bénultak le az amerikai gyerekek és felnőttek a Salk-oltástól, így ezt a vakcinát kénytelenek voltak visszavonni a piacról és a rézusz-majom vesekérgéből készült Sabin-cseppekkel helyettesíteni, amelyekből már kétszázmillió adagot legyártottak, amikor kiderült, hogy nem kevésbé ártalmasak, ugyanis a belőlük izolált negyvenedik majomvírus, az SV40 sokaknál rákot okoz. Öröm volt az ürömben a gyógyszergyártók számára, hogy az oltás és a rák közötti összefüggést sikerült a naiv közvélemény elől eltitkolni, ezért ezúttal nem veszett kárba a pénzük: önzetlenül beadták mind a kétszázmilliót, és mivel a kemoterápia már akkoriban is létezett, hosszú távon busásan megtérült talán még a Salk-szérum üzleti vesztesége is, ugyanis Haslam szerint ezért van annyi rákos mind a mai napig az USA-ban.

Azonban, hogy Ochsner másik „cégének", a CIA-nak is legyen valami haszna a dologból, az alábbiakban leírt kis csapat nekiállt kísérletezni a vírus elektromos részecskegyorsítóval történő mutáltatásával. Hátha sikerül egy még hatékonyabban és gyorsabban rákot okozó fegyver előállítása, amely – Oswald megjegyzése szerint – alkalmas lehet „akár a négerek kiirtására is". Mivel az AIDS vírus is a rézusz-majomból származik, Haslam szerint legriasztóbb következtetése az, hogy talán ez is ebből a laborból indult világhódító útjára. Ami azonban a rákkeltő biológiai fegyvert illeti, ezt hamarosan sikeresen ki is próbálták egy mit sem sejtő kubai származású börtönlakón, akinek az volt a veszte, hogy mind genetikai háttere, mind életkora és testalkata megfelelt Fidel Castroénak. Egy hónapon belül tüdőrák; ezt a sorsot szánta a cég a kubai vezetőnek is. Hamarosan találtak azonban megfelelőbb célpontot John Fitzgerald Kennedy személyében, akit persze gyorsabb és biztosabb módszerrel tettek el láb alól. Így Oswaldra, akinek a feladata lett volna a biofegyver Kubába juttatása, már csak balekként volt szükség. Judyth Vary Baker fellázadt, amikor kiderült, hogy az emberkísérlet alanyául feláldozott kubai makkegészséges volt, Ochsner így eltávolította a csapatból. Ezek után egyenes adásban kellett a tv-ben végignéznie, amint szerelmét, Oswaldot lelőtte Jack Ruby.

Jack Ruby – aki később szintén rákban halt meg a börtönben – tudván a kísérletekről, váltig állította, hogy őt is ezzel a biológiai fegyverrel oltották be. A megfélemlített Judyth ötven évig hallgatott, ekkor azonban Oliver Stone filmjének hatására felébredt a lelkiismerete és olyan vehemenciával állt neki Oswald rehabilitálásának, hogy a negyedik, ellene elkövetett merénylet után kénytelen volt Európába kivándorolni, álnéven. Magyarország örök szégyene marad, hogy nem tudott neki biztonságos menedékjogot nyújtani, pedig anyja révén honfitársunk, gyermekkorában még értette és beszélte a magyart.

A két szerző egymástól függetlenül bizonyítja a másik igazát, Judyth Vary Baker az az élő szemtanú, aki igazolja Haslam nyomozásának eredményét, Haslam pedig beszámol arról is, hogyan próbálta évtizedekkel ezelőtt megközelíteni egy ál-Judyth Vary Baker, valószínűleg azért, hogy kipuhatolja, mennyit tudhat Haslam. A két könyv elolvasása nem csak a Kennedy-gyilkosságra vet új fényt, hanem segít a védőoltások gyártóinak jószándékára vonatkozó tévképzetek eloszlatásában is, hiszen egy szemtanú számol be arról, hogy mennyire tisztában voltak az orvosok már a 60-as évek elején is az SV40 vírus általuk hivatalosan mind a mai napig tagadott rákkeltő hatásával, illetve hogy az üzleti szempontok mennyivel fontosabb szempontnak számítanak a gyógyszergyártók szemében holmi egészségügyi és etikai szempontoknál.

Forrás: http://doctormarysmonkey.com/index.htm • http://meandlee.com