Egyesületünk politikától és vallási hovatartozástól független szervezet!

Oldalainkat 117 vendég és 1 tag böngészi

Legyen választható a kötelező!
  • Mi a normál flóra?

    Tudj meg többet a bennünk élő mikroorganizmusokról!

    Kikkel vagy mikkel osztozunk a testünkön?
    Mi jelenti a valós veszélyt és mikor? ...
    Bővebben
  • Olvasóink írták

    Olvasóink írták

    Ismerd meg mások oltástörténeteit!
    Küldd el a sajátodat!

    Bővebben
  • Természetes és mesterséges immunizálás

    Ahhoz, hogy az ember az oltások hatásait megértse, legalább részben meg kell ismerkednie azzal a tudással, amelyet az immunológiai kutatások eredményei közvetítenek ezekről a folyamtatokról.

    Bővebben
  • Könyvajánló – VPK
    „E könyv nem hiányozhat egyetlen hazai szülő és szakember könyvespolcáról sem!”

    Mielőtt döntene, TÁJÉKOZÓDJON!

    Bővebben

Olvasóink írták

Kórházi agresszió: erőszakolják az újszülöttek beoltását

„Ha 5 hónapig kell benntartanom őket a kórházban, akkor sem mennek ki BCG oltás nélkül!"

Az alábbi levelet „Egy nagymama" jeligével kaptuk 2013 augusztusában.

Érintettségem csak nagyszülői okon áll fenn, azonban lényegesnek tartom megírni Önöknek legkisebb unokám megszületésének és a BCG oltáshoz való kórházi hozzáállásnak a történetét.
Előre leszögezem, hogy nem élünk olyan közegben, ahol fertőzöttséget lehet tapasztalni. Civilizált, tiszta, higiénikus háztartásunk és környezetünk van és talán az sem mellékes, hogy lányomék mindketten magasan kvalifikáltak, lányom biológusként doktorált, a szülést megelőzően orvosegyetemi kutató állásban dolgozott.
Döntésük lelkiismereti okokból kifolyólag is az volt, hogy nem engednek a pár napos baba vérkeringésébe idegen anyagot fecskendezni, különös tekintettel arra, hogy tudomásuk szerint a BCG oltás ajánlott beadási ideje 6 hetes kor, de egy éves korig kötelező.
A választott gyerekorvosuk annyiban volt partner a döntésükhöz, hogy egy ÁNTSZ-szel egyeztetett igazolást adott a kezükbe, melyben vállalta, hogy a BCG oltást ő adja be a babának, a szülőkkel megbeszélt időpontban.
Lányomat első meglepetésként még a műtőasztalon, a babát vizsgáló gyerekorvos felcsattanása érte. Idézem:
„Ha 5 hónapig kell benntartanom őket a kórházban, akkor sem mennek ki BCG oltás nélkül!"
(Nem szeretném minősíteni annak az orvosnak a viselkedését, aki még arra sincs tekintettel, hogy egy megcsászározott anyuka befejezetlen műtétje alatt nyilatkoztatja ki a saját, agresszív hangsúllyal elmondott véleményét. Mielőtt bárki is álomra gondolna, közlöm, hogy a műtét nem altatásban történt.)

Következő napon az ügyeletes gyermekorvos megkérdezte lányomat, mi az oka annak, hogy nem akarja beadatni az oltást a babának? Lányom válasza az volt, hogy szeretné, ha a baba immunrendszere erősödne az oltások beadása előtt.. A doktornő tudomásul vette a válaszát.
A nagy meglepetés a harmadik napon történt, amikor hazabocsátották őket a kórházból. Az aznapi ügyeletes gyermekorvos pszichikai nyomással próbálta lányomat rávenni az oltás beadatására, előrevetítve, hogy nem adják ki a babát a kórházból. A megfélemlítéshez hozzá tartozik, hogy a baba besárgulását, kiszáradását, stb-t prognosztizálta (alaptalanul). Kifejtette lányomnak, hogy a baba immunrendszere éppen a BCG oltás beadásától kezd kifejlődni.
Több órás várakozás után, látva lányom hajthatatlanságát, végre megkaptuk a babát is.
A történethez hozzátartozik, hogy a kórház az anyukák által aláírattat egy nyilatkozatot, mely szerintük rövid tájékoztatást tartalmaz, valójában 2 sűrűn teleírt oldal.. Ebben szerepel többek közt, hogy az anyukák tudomásul veszik, a baba nem hagyhatja el a kórházat a BCG oltás beadása nélkül. Lányom nem írta alá ezt a papírt.
Nem szeretném közzétenni, hogy az ország melyik kórházáról van szó jelen esetben. Ez bármelyik kórházban megtörténhet 2013-ban Magyarországon.
Ha egy veszélyeztetett közegből érkező anyukára próbálnak meg nyomást kifejteni a BCG beadása érdekében a kórházban, az talán megérthető (lenne). Véleményem szerint azonban, ha a kórházi gyerekorvosok olyannyira biztosak a dolgukban az oltás szükségességét és hatásosságát illetően, akkor nagyobb sikert érhetnének el, ha észérvekkel próbálnák az anyukákat meggyőzni a fenyegetések helyett.
Végső megoldásként azt tartanám szükségesnek, hogy a szülők megítélésére bíznák, akarják-e oltatni gyermekeiket, vagy nem. Ezt alá lehet támasztani esetleg védőnői környezettanulmánnyal.